mert más az idődimenzió, mások a szereplők, s ekkor olyan nehéz belátni, hogy mégis ma van, amikor kezdenünk kell valamit magunkkal és a másikkal, de az ifjúság madara messze röpül már, s ilyenkor döbbenünk rá csak igazán, hogy nincs az a felhő vagy varázsszőnyeg, de még az időutazás sem, amely vissza tudná hozni mindazt, ami valahol messze jár...
Hogy mit cselekszünk ilyenkor a jelenünkben, s hogy az mitől vagy kitől is függ igazán, azt nem tudom, mert oly titok ez, amelynek megfejtését minden emberbe másként kódolta sorsa, s éppen ezért lehet, hogy ilyenkor még a "Szeress és tégy, amit akarsz!" igazsága sem mindenható, mert nincs az az erkölcsi princípium és világrend, amelyben otthon érezhetnéd magad, hiszen egy időre mindenütt te voltál a nagy kívülálló, mert más közegben másként voltál boldog...